Infografikák

Az ábra egyáltalán nem tartalmaz alapterhelést; a szürke terület itt a közepes terhelést és a csúcsterhelést jelöli. Németországnak egyértelműen szüksége lesz egy csoport nagyon rugalmas, szabályozható erőműre, amelyeket mindennap pár óra alatt fel lehet szabályozni tíz gigawattról ötven gigawattra. Az országnak jelenleg nincsen ennyi rugalmas energiatermelő kapacitása, és az új erőművekre vonatkozó tervek most mind kérdésessé váltak az új piaci körülmények, azaz az alacsonyabb nagykereskedelmi árak miatt. 2010 és 2015 között a nagykereskedelmi energiaárak majdnem felükre zuhantak a német energiatőzsdén. Ennek egyik fő oka a napenergia-termelés növekedése: mivel dél körül termelődik a legtöbb napenergia, a déli csúcsterhelési igény zömét ki is elégíti.

Németországban egy átlagos munkanapon pontosan akkor termelődik napenergia (sárgával jelölve), amikor megemelkedik az energiaigény. A fenti példában a hagyományos energiát (szürkével jelölve) csak a hajnali három órai 33 gigawattról kell felszabályozni reggel nyolcra 42 gigawattra, és este még egyszer. A nap derekán a szélenergia (ami az ábrán nem szerepel) és a napenergia elég ahhoz, hogy a hagyományos erőműveket nem kell több mint 60 gigawattra felszabályozni, ahogyan húsz éve kellett volna. További szélenergia-kapacitás kiépítésével még kevesebb hagyományos erőműre lesz szükség.

A német Környezetvédelmi Minisztérium megbízásából készült Lead Scenario 2012 kutatás alapján összeállított ábra szerint 2050-re a megújuló energiaforrások Németország energiaellátásának 85%-át teszik ki. Az új villamosenergia-fogyasztók (elektromos közlekedés, hőszivattyúk, és 2030-tól a hidrogénalapú közlekedéshez szükséges hidrogén-előállítás) azonban lelassítják a fogyasztás csökkenését.

Ezek az értékek a „bruttó munkahelyteremtést” mutatják, vagyis a létrejött munkahelyek összegét. Egy, a német piacról végzett alapos tanulmány becslései szerint nettó 80 000 munkahely létesült, ami a 2020–2030-as időszakra 100-150 ezerre emelkedhet. Az egyik ok, amiért a megújuló erőforrások ilyen pozitív hatást fejtenek ki a nettó munkahelyteremtésre, az, hogy a megújuló energia közvetlenül kiváltja az atomerőművekből származó energiát, és az atomenergia-szektorban nagyon kevesen dolgoznak.

Németország szélenergia-szektorának csúcsa 2002 volt, amikor hozzávetőleg 3,2 gigawatt teljesítményű szélerőművet telepítettek. Egy évtizeden át majdnem évi két gigawatt új kapacitás létesült, ami a csúcsterhelési energiaigény 2,5%-ának felel meg (körülbelül 80 GW).