Miért van szükség energiafordulatra ?

Energiabiztonság

A megújuló energiaforrások csökkentik Németország energiaimport-függését, így az ország kevésbé sérülékeny a fosszilis üzemanyagok kiszámíthatatlanul fluktuáló árváltozásaival és a külföldi politikai hatásokkal szemben.

Az energiabiztonság a megfizethető energia biztonságát is jelenti. Az energiaigény egyre több fejlődő országban emelkedik, különösen a legnagyobb lakosságúakban, mint Kína és India, és idővel meghaladhatja a kínálatot, ami jelentős áremelkedésekhez vezethet. Németország különösen sérülékeny ezen hatásokkal szemben, mert energiájának nagy részét importból fedezi.

Ezen felül – ahogyan megtapasztalhattuk a hetvenes években, amikor a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) olajembargót alkalmazott – az energiaimport politikai okok miatt is befagyhat egyik napról a másikra. Oroszország pár éve elzárta az Ukrajnába vezető földgázcsapot, ami a vezetéken Ukrajna után következő nyugat-európai országokra is kihatott. A közelmúlt kelet-ukrajnai fegyveres konfliktusa csak tovább rontott a helyzeten. Minél több energiát szerez egy ország saját határain belül, annál kevésbé van kitéve ehhez hasonló politikai zavaroknak, amelyekért esetleg nem is felelős. Az energiahordozók diverzifikációja a termelő országok körének bővítését is jelenti.

Nyugat-Európában messze Németország importálja a legtöbb földgázt Oroszországból fogyasztásának hozzávetőleg 40%-át; országon belül fogyasztásának csak 15%-át termeli ki.

2011–2012 telén Oroszország 30%-kal csökkentette a Németországba irányuló földgázexportot, mert az oroszok több földgázt fogyasztottak egy hosszú hideg időszak alatt. Németország rendelkezik ugyan elégséges tartalékkal az ilyen kimaradások fedezésére, de a helyi biogáztermelés kiszámíthatóbbá teszi az ellátást.

Sok tanulmány taglalja Németország függését az orosz széntől, földgáztól és olajtól, de a függőség kétirányú. Oroszország beszüntette Ukrajna ellátását, mikor az ukránok azt mondták, hogy a két ország között megállapított „baráti árat” kell tartani. Németország azonban piaci áron veszi az energiát Oroszországtól, miközben a fosszilis erőforrások árzuhanása negatívan hatott az exportáló országok gazdaságára.

Az alacsony fosszilis árak miatt csökkenhet a megújuló technológiákba való beruházás vonzereje; a kormányoknak biztosítaniuk kell, hogy folytatódik a tiszta átállás még akkor is, ha a fosszilis erőforrások háttérbe szorulása miatt csökken az áruk.

A megújuló energiaforrások használata és az energiatakarékosság csökkentheti az energiafogyasztó országok függését az energiaforrásokat kínáló országoktól. Az elmúlt pár évtizedben folyamatosan nőtt ez a ráutaltság. A függőség csökkentése a világbékét is elősegítené, hiszen az erőforrásokért vívott háborúk és az „olajátok” közvetlenül kapcsolódnak a politikailag sérülékeny régiókat érintő problémákhoz.

A megújuló energia termelhető számos kisebb, decentralizált erőműben, de kisszámú nagy, centralizált erőműben is. Az utóbbira példák a hatalmas sivatagi naperőművek vagy óriási tengerparti szélerőművek. A korábbi Desertec projekt célja az volt, hogy nagy nap- és szélerőműveket telepítsenek a Földközi-tengert övező országokba (beleértve Észak-Afrikát), amelyek Európa számára termelnének áramot. Ez kiváló példa arra, hogy a megújuló energiatermelésnek nem kell feltétlenül decentralizáltnak lennie. A Desertec szószólói azt állították, hogy az ilyen nagyléptékű rendszerben termelt áram költsége alacsonyabb lenne, az érintett, viszonylag szegény országokban megugrana a gazdasági fejlődés, és az energiatermelés megbízhatóbbá válna, mivel az erőműveket a legalkalmasabb helyszíneken építenék ki. A projektet azonban 2014-ben leállították, legalábbis ami a megújuló áram európai exportját célzó összefogást illeti. Észak-Afrika azonban újabb megújulóenergia-projektekbe fogott helyi fogyasztásra. Az már a jövő kérdése, hogy Észak-Afrikából politikai zavarok esetén is folytatódna-e a megújuló áram európai exportja.