A technológia mint kulcskérdés

Szélenergia

Németország az 1990-es évek elején fordult a megújuló energiaforrások, elsősorban a szélenergia felé. Napjainkban a szárazföldi szélenergia a legolcsóbb új megújuló energiaforrás, 2015-ben az ország energiaellátásának hozzávetőleg 12%-át tette ki. A szárazföldi szélenergia-szektort ráadásul főleg középvállalatok, lakossági szövetkezetek és kisbefektetők uralják. A még gyerekcipőben járó tengeri szélenergia-szektor azonban mindkét fenti tulajdonságában eltérő lesz.

2015-ben Németország áramellátásának hozzávetőleg 14,7 százalékát szélturbinákból nyerte, amelyek túlnyomó része a szárazföldön állt. Az ország 2020-ra meg akarja háromszorozni a (szárazföldi és tengeri) szélenergia arányát. Az újonc tengeri szélenergia-szektor azonban nagyban eltér a hagyományos szárazföldi szélenergia-szektortól. Míg az utóbbi főleg középvállalatokból áll, és a decentralizált szélerőművek zömmel települési közösségek és kisbefektetők tulajdonában vannak, az előbbi szinte teljes mértékben nagyvállalatok és közműszolgáltatók kezében van, akik eleinte többnyire ellenezték a megújulókra való átállást. A hagyományos szárazföldi szélenergia-szektor tehát azzal érvel, hogy a régebbi szárazföldi szélerőműparkok berendezéseit nagyobb teljesítményűre kellene cserélni (repowering); a turbinatechnológia sokat fejlődött az 1990-es évek óta, ezért jóval kevesebb turbinával jóval több energiát lehet termelni. A szárazföldi szélenergia továbbá jóval olcsóbb a tengeri szélenergiánál.

A repowering fontos kérdés Németországban. Mivel a szélenergia-szektor már két évtizede működik, az első kötelező átvételi áras szélerőműparkok életciklusuk végére értek, és amelyek még pár évig üzemelhetnek, azok sem használják ki olyan hatékonyan a rendelkezésre álló teret, mint amennyire a legújabb turbinák képesek. Elvégre egy napjainkban telepített átlagos turbina kimenő teljesítménye körülbelül tízszer akkora, mint egy, az 1990-es évek derekán készült átlagos turbináé. Tehát ha a régi turbinákat újakra cseréljük – repowering segítségével –, még több szélenergiát tudunk termelni úgy, hogy közben a szélerőművek „vizuális környezetszennyezését” is csökkentjük.

Németországnak a tengeri szélenergiával is vannak tervei: a kormány azt a célt tűzte ki, hogy 2020-ra 6,5 GW-nyi szélerőművet telepítsen a német vizeken, 2030-ra pedig 15 GW-nyit. 2015 rekordév volt Németországban a tengeri szélenergia terén, 2,2 GW teljesítményű erőművet telepítettek, ezzel elérve a 3,3 GW összteljesítményt. Németország első tengeri szélerőműparkját – az Alpha Ventus tesztüzemet – 2010-ben kapcsolták rá a hálózatra, ezt követte 2011-ben a Bard 1 és a Baltic 1, az első kereskedelmi szélfarmok. További húsz tengeri szélerőműparkra már kiadták az engedélyt az Északi-tengeren található német gazdasági zónában, és háromra a Balti-tengeren.

A tengeri szélerőművek várhatóan kiszámíthatóbban képesek energiát termelni, mivel a nyílt tengeren egyenletesebb a szél. Másrészről azonban a tengeri szélenergia jelenleg akár két-háromszor annyiba kerül, mint a szárazföldi. A német szélenergia-szektor továbbá nem túláradóan lelkes a tengeri szélenergiával kapcsolatban, mivel ezek a projektek nagyvállalatok kezében összpontosulnak, míg a szárazföldi szélerőművek többnyire a lakosság tulajdonát képezik. Többen úgy vélik, hogy a Merkel-kormány azért támogatja a tengeri szélenergia-termelést, hogy így adjon valamiféle juttatást Németország legnagyobb energiaszolgáltatóinak, amiért a kormány lassan lekapcsolja az atomerőműveiket. 2015 végére Németországban valamivel több mint 3,3 GW tengeri szélerőmű-kapacitás létesült.

A szárazföldi szélenergia elfogadottságának növelése

A német szélenergia-szektor hagyományosan közösségi tulajdonú projektekből állt, amelyek „organikusan” nőnek: telepítenek néhány turbinát, és mikor a közösség rájön, mennyire megtérül a szélerőmű a beruházóknak, még többen be akarnak szállni, és új turbinákat akarnak telepíteni. A turbinák üzembe helyezésekor az emberek arra is rájönnek, hogy a zajjal kapcsolatos aggályokat durván eltúlozzák.

Nemzetközi szinten kizárólag olyan helyeken aggódnak jelentős mértékben a szélturbinák egészségügyi hatásai miatt, ahol nagyon kevés van belőlük. Az egészségügyi hatások a diskurzus fontos részét képezik Németországban és Dániában – a két országban, ahol a legnagyobb a szélturbinák sűrűsége. A lakosság jellemzően arra a véleményre jut, hogy pozitív egészségügyi hatással jár, amikor a tiszta szélenergia felváltja a szennyező szénenergiát és a potenciálisan veszélyes atomenergiát. Végül a szélerőművek terjedésével az emberek hozzászoknak a „vizuális hatáshoz” is, és a turbinákat nem tekintik zavaróbb látványnak, mint a villanyoszlopokat, az épületeket és az utakat –, és kevésbé tartják zajosnak őket az autóknál. Ha további információra kíváncsi a megújulók közösségi tulajdonáról Németországban, olvassa el az „Energia emberektől embereknek” című fejezetet.

Az elmúlt években tapasztalt műszaki fejlődésnek köszönhetően a szélenergia hasznosítása a szárazföldi régiókban is vonzóbbá vált. Dél-Németországban – különösen Baden-Württemberg délnyugati államában, ahol még mindig alacsony a szélenergia aránya – feloldották a tervezési korlátozásokat, hogy lehetővé tegyék szélturbinák telepítését a domboldalakon és erdőkben. Az új turbináknak ugyanakkor szigorú ökológiai feltételeknek kell megfelelniük. Baden-Württemberg állam – amelynek most először van Zöld Párt vezette kormánya – jelentős mértékben növelni kívánja az évente újonnan telepített kapacitását, és el akarja érni, hogy a szélenergia aránya 2020-ra tíz százalék legyen az energiaiparban. Baden-Württemberg gazdaságilag Németország egyik legerősebb állama.

Németországban folyamatosan nő a szélenergia-kapacitás

Németország szélenergia-szektorának csúcsa 2002 volt, amikor hozzávetőleg 3,2 gigawatt teljesítményű szélerőművet telepítettek. Egy évtizeden át majdnem évi két gigawatt új kapacitás létesült, ami a csúcsterhelési energiaigény 2,5%-ának felel meg (körülbelül 80 GW).

Németország szélenergia-szektorának csúcsa 2002 volt, amikor hozzávetőleg 3,2 gigawatt teljesítményű szélerőművet telepítettek. Egy évtizeden át majdnem évi két gigawatt új kapacitás létesült, ami a csúcsterhelési energiaigény 2,5%-ának felel meg (körülbelül 80 GW).

A szárazföldi szélenergia-szektor volt 2014 nagy sikertörténete: Rekordkapacitású, 4,4 gigawatt teljesítményű szélerőművet telepítettek, aminek körülbelül egynegyede régebbi, üzemből kivont turbinák cseréje volt. 2015-ben újabb 3,5 gigawatt épült. A piaci szakértők szerint a tervezők most sietnek építkezni, mielőtt az ország 2017-ben átáll a kötelező átvételi ár rendszeréről az árverésekre. Ezen felül több szövetségi állam is javított a szárazföldi szélenergia-termelés feltételein, és több, a szélerőműparkok telepítésére vonatkozó korlátozást feloldottak.

A világ második legnagyobb szélenergia-piaca Kína után abszolút kapacitás terén az Egyesült Államok. Az amerikai csúcsterhelési energiaigény megközelíti a 800 gigawattot. Az amerikaiaknak közel húsz gigawattnyi szélturbinát kellene évente telepíteniük, hogy lépést tartsanak Németországgal.

Az Egyesült Államok meg sem közelíti ezt a szintet, 2012-ben 13,1 GW volt a csúcs.