Szakpolitikák a tiszta energiáért

Környezetbarát tervezési irányelv

Az energiafordulat másik fontos eszköze, a környezetbarát tervezési („ökodizájn”) irányelv a legrosszabb környezeti teljesítményű termékek kiszorításának legfőbb szabályozási eszköze. Ezt a fontos szabályozást egész Európában bevezették; Németországban ez az egyik legfontosabb eszköz az új hálózatok és erőművek iránti igény visszaszorítására, ezért kulcsfontosságú az energiafordulat szempontjából.

A 2005-ös környezetbarát tervezési irányelv gyökerei Brüsszelbe és az Európai Unióba nyúlnak vissza. Az irányelv az energiafogyasztó termékek hatékonyságát szabályozza az épületek és autók kivételével. Számos termékkategória minimumfeltételeit megszabja. Egyes termékekre életciklus-elemzést is végez, hogy meghatározza azok környezeti hatását, és feltárja a fejlesztési lehetőségeket.

2015-ben tizenegy termékcsoport tartozott az irányelv hatálya alá, beleértve a fogyasztói elektronikai cikkeket, a hűtőszekrényeket, a mélyhűtőket és az elektromos motorokat. Az irányelv nem csak energiahasználó termékekre vonatkozik (mint a számítógépek vagy a bojlerek), hanem az energiafogyasztást befolyásoló termékekre is (mint az ablakok és a zuhanyrózsák). Folyamatosan zajlik az egyes termékekre vonatkozó irányelvek megalkotása és felülvizsgálata. Az irányelv a várakozások szerint 2020-ra 12%-kal csökkenti az energiafogyasztást az Unión belül ahhoz képest, amennyi az irányelv nélkül lenne.

Az energiacímkézésnek is vannak európai szintű szabványai. Az energiahatékonysági címke a piac fontos információhiányát orvosolja; a vásárlók nem rendelkeznek minden információval az egyes készülékek megvásárlásakor felmerülő energiafogyasztás költségéről. A környezetbarát tervezési irányelv ezen igyekszik javítani.

Az irányelv kiszorítja a legrosszabb teljesítményű termékeket, a címkézés pedig a legmagasabb hatékonysági szint felé igyekszik terelni a vásárlókat, meggyőzve őket arról, hogy a legjobbak termékeket vásárolják meg.

Konkrét szabályozások

A leghatékonyabb intézkedés alighanem a készenléti és kikapcsolt állapotban bekövetkező energiaveszteség szabályozása volt. A készenléti üzemmódba kapcsolt készülékek régen több tucat wattot fogyasztottak, pedig a felhasználó szempontjából gyakorlatilag ki voltak kapcsolva; erre példa a televízió, amely a távirányító számára elérhető marad. A környezetbarát tervezési irányelv ma előírja, hogy az ilyen készülékek nem fogyaszthatnak egy wattnál többet készenléti üzemmódban, és ezt az értéket a jövőben 0,5 wattra készülnek csökkenteni. A fogyasztókat semmilyen hátrány nem éri. Az egyik közismert irányelv a háztartási világításról szóló, amelyik megtiltja a legtöbb hagyományos izzó használatát. A fényforrások piacán az izzók helyét átvették a kompakt fénycsövek és LED fényforrások.

A hagyományos izzók lecserélése 2020-ra Európa-szerte 39 terawattóra energia-megtakarítást eredményez, ami hat régi szénerőmű energiatermelésével ér fel. Az elektromos motorokra vonatkozó ökodizájn irányelv 2020-ra 135 terawattóra energiát takarít majd meg – húsz szénerőmű termelését.

A porszívók szabályozása szintén sikeres példa. Tanulmányok mutatták ki, hogy az áramfogyasztás és a tisztítóhatás között nincsen összefüggés. Ezért a porszívók maximális energiafogyasztását 1600 wattban határozták meg 2014-ben, és 2017-ben tovább csökkentik 900 wattra. Az eredmény: a piac villámgyors átrendeződése, és a hatékonyabb, technológiailag fejlettebb és energiahatékonyabb porszívók piaci részesedésének hónapokon belüli megugrása.

Az ilyen hatékonysági szabályokat egész Európára határozzák meg, mert az Unió nagy jelentőséget tulajdonít a szabad árukereskedelemnek a közös piacon. A környezetbarát tervezési irányelv tehát közvetlenül érvényes Németországra és az összes többi EU tagállamra.

Az irányelvet ugyan az Uniótól kapták a németek, mégis az energiafordulat kulcsfontosságú eleme, mivel csökkenti a nagyléptékű hálózatbővítés és erőműépítés szükségletét az energiafogyasztás csökkentésén keresztül.