Európai kilátások

Lengyelország energiafordulata. Nem, ez nem egy lengyel vicc. Európai fordulat ez is.

Lengyelországban 2015-ben 240%-kal emelkedett a fotovoltaikus energia mennyisége, a szélerőműparkok által megtermelt energiáé pedig 40%-kal. Az impozáns számok ellenére Lengyelországban még mindig a szén az úr.

Szerző: Ireneusz Sudak, energetikai újságíró, Gazeta Wyborcza

Kezdjük néhány számmal: Lengyelország Európa legnagyobb szénkitermelője. A lengyel bányászat évente 75 millió tonna szenet termel ki. 2015-ben Lengyelország villamosenergia-termelésének 85%-a származott szénerőművekből – 51% kőszénből és 35% lignitből. A lengyel kormány azt mondta, hogy a lengyel szén nemzeti kincs, az ország energetikai függetlenségének kulcsa.

Nem elég, hogy Lengyelország három új óriási szénerőművet épített (Kozienice, Opole és Jaworzno városokban), de további szénerőművek építését fontolgatja Ostrolekában és Pulawyban a beruházások gazdasági racionalitásával kapcsolatban felmerült súlyos kétségek ellenére. A nagykereskedelmi energiaárak – a megújuló energiaforrásoknak köszönhetően – olyan alacsonyak, hogy számos független szakértő szerint irracionális lépés további nagyméretű erőműveket építeni. A kormány szerint ez azonban nem gazdasági, hanem energiabiztonsági kérdés.

Lengyelország az Európai Kibocsátáskereskedelmi Rendszert (ETS) is támadja azzal érvelve, hogy az igazságtalan az országgal szemben. Jan Szyszko környezetvédelmi miniszter szerint az ETS struktúrájának figyelembe kellene vennie az egyes tagállamok sajátosságait, beleértve energiamixüket. Felvetette az EU-nak, hogy vegyék figyelembe az ország szén-dioxid kibocsátásának kiszámításánál azt is, hogy a lengyel erdők mennyi szén-dioxidot képesek megkötni.

A megújuló energiaforrásokról szóló új törvény

Az elmúlt hónapokban azonban megváltozott a lengyelországi energiafordulat iránya, mondhatni, majdnem leállt. A konzervatív kormány 2016. május 5-én bemutatta az új megújuló energiaforrásokról szóló törvény (RES törvény) régóta várt tervezetét. A jogszabály felvázolja a megújulókra vonatkozó alapvető szabályozást, és meghatározza a szektor működésének átfogó jogi keretrendszerét. De a törvénytervezet a megújulók nagyobb arányára épülő energiapolitika felé való elmozdulás helyett gyakorlatilag bebetonozza a szén jelenlegi pozícióját Lengyelországban. A környezetvédő szervezetek hiába kérték a kormányt a kis villamosenergia-termelőket támogatókötelező átvételi ár bevezetésére, csak egy megújulóenergia-termelőkre vonatkozó prémiumrendszert vezettek be. A kisméretű erőművel (például legfeljebb 7kW teljesítményű tetőre szerelt napelemes rendszer) rendelkező villamosenergia-termelők a hálózatba betáplált energia minden kilowattórája után 70%-os engedményt kapnak az energiaszolgáltatótól vásárolt áramra. Ezek a szabályok várhatóan 2016. július 1-jén lépnek hatályba, de még nem világos, hogy valódi előnyöket is nyújtanak-e a lengyel termelő-fogyasztóknak.

Számos környezetvédő szervezet, például a Greenpeace és a WWF kritizálja az új törvényt azzal érvelve, hogy gátolja a lakosság hozzáférését az olcsó, tiszta és zöld energiaforrásokhoz. A RES törvénytervezet országgyűlési vitájával egyidejűleg a Nemzeti Környezetvédelmi Alap késleltette a mikrotermelőkre irányuló párhuzamos támogatási rendszer bevezetését, ami kedvezményes hiteleket és vissza nem térítendő támogatásokat is tartalmazott volna. Valamiért nehéz ezt véletlen egybeesésnek tekinteni, ha figyelembe vesszük a szóban forgó hivatal közelmúltbeli tisztújítását.

Szélenergia-ellenes törvény

A megújuló energiaforrásokat érintő második jogszabály a szélenergia-termelésre vonatkozik. A helyzet jelenlegi állása szerint a kormányzó Törvény és Igazság Párt drasztikusan csökkenteni akarja a szélerőmű-építés lehetőségét Lengyelországban.

A 2016 májusában a Szejm elé terjesztett törvényjavaslat előírja, hogy az új turbinákat legalább a magasságuk tízszeresével egyenlő távolságra kell építeni a legközelebbi épületektől, erdőktől és NATURA 2000-es területektől. A szélenergia-szakértők megállapították, hogy az új szabályozás értelmében az ország mindössze 1%-án épülhet új szélturbina. „A törvény teljesen kizárja az új szélenergia-projekteket Lengyelországból”, közölte a Lengyel Szélenergia Szövetség (PSEW). Ez a lengyel szélerőműparkok végét jelentheti.

Lengyelországban 2015-ben több szélturbinát telepítettek, mint bármelyik másik európai országban Németországot leszámítva. Az energiaipari szabályozó szerint 2015 végén a teljes telepített kapacitás 4 592 MW volt, ami 10 231 GWh energiát termelt; ez 40%-os növekedést jelent. Ezzel az ország szélerőmű-kapacitása majdnem eléri Dániáét.

Miről szól ez az egész?

Ezek a törvénytervezetek a regnáló konzervatív Törvény és Igazság Párt szándékos lépései. Beata Szydło miniszterelnök kormánya nemcsak vallási és kisebbségjogi szempontból konzervatív, hanem a fenntartható energiatermelés terén is. A kormány több ízben hangoztatta, hogy Lengyelország energiabiztonsága a szén megtartásától függ. Ez figyelmen kívül hagyja az Európai Bizottság figyelmeztetéseit a légszennyezés növekvő problémájáról és a megújuló szakpolitika hiányáról.

Az energiafordulatnak nincs vége

Szóval tényleg olyan rossz a helyzet, mint amilyennek tűnik? Bizonyára nem. A 2015-ös év számos rekordot megdöntött Lengyelországban nem csupán a szélenergia, de a napenergia-termelés terén is. Az energiaipari szabályozók szerint 2015-ben 71 megawattal nőtt a telepített fotovoltaikus kapacitás. Ez óriási, 240%-os növekedés, ami fontos mérföldkő a lengyel közösségek és állampolgárok számára. A napelemes rendszereket települések, iskolák és helyi vállalatok telepítették országszerte. Az egyik legnagyobb fotovoltaikus szélerőműparkot Ostrzeszowban építették ki 2015 júliusában (Wroclawtól 100 km-re). Kapacitása majdnem 2 MW, és egy magántulajdonú helyi vállalat finanszírozta EU-s támogatások segítségével.

Sok vállalat és gyár döntött úgy, hogy saját villamosenergia-forrást fejleszt ki, hogy biztosítsa az energiaellátását az elosztó hálózat meghibásodása esetén is, illetve hogy csökkentse áramszámláit. A további inspiráló példák közé tartozik a gryficei sportcsarnok (Lengyelország északnyugati részén, 200 km-re a német határtól), amelyre napelemes rendszert telepítettek, és évente 5000 eurót spórolnak meg a segítségével. Még az állami felügyelet alá tartozó PKN Orlen, egy vezető lengyel olajfinomító és benzinkereskedő vállalat is fontolgatja, hogy benzinkútjaira kisebb szélturbinákat telepít.

Ezekben a kis lépésekben valósul meg az igazi energiafordulat. A valódi változás az emberek fejében zajlik; napjainkban minden eddiginél magasabb a lengyel lakosság tájékozottsága környezetvédelmi kérdések terén. De még sok tennivaló van hátra.