Európai kilátások

Energia a Cseh Köztársaságban: Vannak kis előrelépések, de még mindig atomerőművekben gondolkozunk

2015 óta új Állami Energiapolitika van hatályban a Cseh Köztársaságban. De a kormány tervei még mindig túlnyomórészt az új atomreaktor-építésre szorítkoznak. Az idén azonban a megújuló energia terveket is felülvizsgálták és frissítették. Kis mértékű növekedésre számítanak, de az új stratégia felkelti a reményt, hogy a stagnáló zöldenergia szektor újra fel fog lendülni.

Szerző: Martin Sedlák, Szövetség az Energetikai Önellátásért (Aliance pro energetickou soběstačnost)

A cseh visszalépés

Az atomenergia-központú 2015-ös állami energiapolitika már megjelenése előtt elavult volt. (Részben) olyan adatokra épül, amelyek érthetetlen módon nem veszik figyelembe a napelemek és szélturbinák egyre csökkenő költségét. Még azzal is fenyeget, hogy egyes beruházóknak húsz év üzemidő után el kell távolítaniuk a szabadon álló napelemes rendszereiket. Az energiapolitika az atomenergia további növekedését támogatja. A következő tíz évben a kormány új atomreaktor-építési projekteket akar véghezvinni. Az építkezéseket az újonnan kinevezett atomenergiai kormánybiztos felügyeli. A projektek előkészítésére a várakozások szerint 20–32 milliárd cseh koronát (0,74–1,2 milliárd eurót) fognak költeni.

Az Ipari Minisztérium álláspontja szerint az atomenergia erősíti a Cseh Köztársaság energiafüggetlenségét. Az energiapolitika előrejelzései azonban a teljes fogyasztás növekedésével számolnak, vagyis még az új reaktorok megépítése után is a földgázfogyasztás 10%-os növekedése várható.

Világos tehát, hogy a reaktorok számának növelése nem jelenti a földgáztól való függés feloldását. Az atomenergiára összpontosító Jan Mládek ipari miniszter figyelmét elkerülte egy másik, sokkal fontosabb energiaforrás. Meglepő módon ez a „forrás” nem a hagyományos értelemben vett erőforrás, hanem a fokozott energiahatékonyság. Az energiahatékonyság fokozásával minimálisra lehetne csökkenteni a Cseh Köztársaság függését az orosz földgázimporttól. A földgázt napjainkban főleg fűtésre hasznosítják az országban; így az épületek energiahatékonysági felújítása felére csökkenthetné a földgázfogyasztást. Ez egyáltalán nem újkeletű tény; a számok a Pačes energiabizottság számára 2008-ban készített számítások óta rendelkezésre állnak. Az azonban rejtély, hogy a minisztérium miért nem használta fel az adatokat az újonnan felülvizsgált energiapolitikához.

Nem az energiahatékonysági intézkedések kihasználatlan potenciálja az egyetlen gond az új állami energiapolitikával. Az Ipari Minisztérium annyira akarja az új reaktorokat, hogy értelmetlenül alacsony építési költségekkel számolt az atomerőműveknél, és gyakorlatilag figyelmen kívül hagyta, hogy ilyen projekteknél elengedhetetlenül fontos a lakossági támogatottság – amit Nagy-Britanniában és Magyarországon is tapasztalhatunk.

A Cseh Köztársaság atomenergia-terveinek nagy hibája, hogy hiányzik belőlük a különböző energiaforrások korrekt összehasonlítása. Vegyük például a Temelín atomerőmű bővítésének környezeti hatástanulmányát. A tanulmány nem vizsgálja az új blokkok hatását a lakóépületek és az ipar fokozott energiahatékonyságának összefüggésében, és a megújuló energiamixet sem veszi figyelembe. A Candole Partners tanácsadó cég szerint a cseh energiafogyasztók költségei emelkedhetnek is, ha az atomerőművek bővítése mellett döntünk. Két új reaktorblokk építése Temelínben több mint 30 milliárd euróba kerülhet a fogyasztóknak 35 év alatt.

Megújuló energiaforrások: Új lendület várható?

A tiszta energia a Cseh Köztársaságban 2005-ben élte rövid fénykorát, amikor az országgyűlés elfogadta a német rendszer által inspirált, a megújulók támogatásáról szóló törvényt. A támogatás bevezetése előremozdította a szélenergia és a biomassza fejlődését, és fokozatosan a napenergiáét is, ami mostanra a háztartási villamosenergia-fogyasztás 10%-át fedezi.

De a napenergia terén nehézségek merültek fel. 2010-ben a fotovoltaikus technológia ára jelentős mértékben esett, de a jogalkotók nem reagáltak időben, ezért a beruházók pár év alatt összesen 2000 MW napenergia-kapacitást telepítettek. Ekkor az üzleti környezet megingott, mert a kormány visszamenőleges módosítással napenergia adót szabott ki, ami csökkentette a napenergia szektor befektetőinek törvény által garantált bevételét. 2010 után csak új fotovoltaikus tetőrendszereket lehetett telepíteni, és 2014-ben be is fagyasztották a támogatást. Szélturbinákból tíznél is kevesebb épült. 2014-ben a biogáz-erőművek is a napelemekéhez hasonló sorsra jutottak, és a rájuk irányuló támogatásokat is leállították.

Lassan azonban érezhető az új, pozitív ösztönzők hatása. Bevezették például a kisméretű, lakóépületek és vállalkozások tetejére szerelt napenergia-rendszerek támogatását, és visszaállították a hőtermelő biogáz-erőművek támogatását. Az Ipari Minisztérium meghallotta a Cseh Napenergia Szövetség, az Szövetség az Energetikai Önellátásért és más szakmai csoportok kritikáit, akik ismételten felszólították a kisméretű erőművek működtetését gátló adminisztratív akadályok elhárítására. Ez az első lépés, amivel felkelthető az érdeklődés az egyre inkább megfizethető megújuló energia iránt. Az energiatörvény javasolt módosítása szerint a legfeljebb 10 kW kapacitású kiserőműveket akkor sem szükséges engedélyeztetni, ha a hálózathoz kapcsolódnak. De hogy ez a lépés segít-e újra fellendíteni a tetőre szerelt fotovoltaikus rendszerek telepítését, az attól függ, milyenek lesznek a fentiekből következő törvényes eszközök.

Cselekvési terv a zöld energiáért – nincs elég növekedési mozgástér

Sokévi egy helyben toporgás után az Ipari Minisztérium átdolgozta a Megújuló Energia Cselekvési Tervet, és elfogadta a 2020-as cseh zöldenergia célok elérését célzó stratégiát. Az eredeti, 2010-es nem túl ambiciózus terv 13%-ban határozta meg a megújulók részarányának célját. A 2016 elején módosított tervben ez az érték 15,9%. Ez a növekedés azonban csupán statisztikai manipuláció – az Ipari Minisztérium elsősorban a fogyasztás csökkenésére számít (ami jó), de közben a megújulók piaca nem növekszik annyival, mint kellene. Ettől függetlenül a megújuló energiaforrások hasznosításában enyhe növekedés várható.

Napenergia-piaci remények

A Cselekvési Terv napenergiáról szóló része jól példázza, hogyan változott a megújulókkal kapcsolatos nézőpont. Miközben a legelső, 2010. júliusi Nemzeti Cselekvési Terv gyakorlatilag befagyasztotta a 2020-ig üzembe helyezendő napenergia-kapacitást 1695 MW-on, a 2012 augusztusában felülvizsgált terv már 2118 MW kapacitást engedett 2020-ra. Az idei verzió a legelőremutatóbb, ez már 2375 MW-ban szabja meg a felső határt.

A következő öt évben tehát akár 306 MW-nyi új napelemes tetőrendszert is telepíthetnek a Cseh Köztársaságban. Mivel az átlagos háztartási napelemes tetőrendszer kapacitása nem haladja meg az 5 kW-ot, ez akár évi 15 000 új fotovoltaikus rendszert is jelenthet.

Az akkumulátorok, amelyekre tavaly óta érhető el támogatás az új zöld megtakarítási program keretében, segítenek majd kiaknázni a napelemes tetőrendszerek potenciálját.

Van szél, de nincs vitorla

A Cseh Köztársaságban tíz évvel ezelőtt a szélturbinák képviselték a megújuló energiát. Szimbolikus szerepüket mára nagyrészt átvették a napelemek és a biogázüzemek. Az első Nemzeti Cselekvési Terv kidolgozása előtt 2007-ben telepítették a legtöbb szélturbinát, 62-t helyeztek ekkor üzembe. Utána 2012 volt a szélenergia legjobb éve, amikor 43 turbina kezdett el energiát termelni.

Az idei Cselekvési Tervben foglalt összes szélenergia-kapacitási cél az öt évvel ezelőttinek csak kétharmada. Ugyanakkor a szélenergia az egyik legolcsóbb megújuló energia világszerte és országosan is. Sok oka van annak, hogy a szélenergia-potenciál kihasználatlan marad. Az új szélenergia projektek gyakran a helyiek ellenkezésébe ütköznek. A módosított megújuló támogatási törvény szerint az új szélerőművek nem jogosultak kötelező átvételi árra. Az idei átdolgozott Cselekvési Terv ad némi reményt arra, hogy ezt a támogatást újra bevezetik a piaci elveknek és az uniós jognak jobban megfelelő formában. A Cseh Köztársaság szélenergiai kilátásait vizsgálja egy, a Hnutí DUHA és a Megújuló Energiaforrás Kamara számára készült tanulmány; a jelentés szerint szélerőművekkel évi 18,29 TWh villamos energiát lehetne termelni. Ezt az előrejelzést a Cseh Köztársaság földrajzi és geofizikai potenciálja alapján számították ki. A két szervezet szerint a szélenergia-piac növekedése 17 000–23 000 új munkahelyet eredményezne.

Biomassza, hőszivattyúk és geotermikus energia

A Cselekvési Tervben még mindig a biomassza az egyik legfontosabb megújuló energiaforrás. A biomassza összesen a megújuló energia egyharmadát nyújtja a háztartásoknak. 2020-ra az összes megújuló energia akár fele is biomasszából származhat.

Az új Cselekvési Terv szerint fellendülés várható a hőszivattyúk terén is. A telepített hőszivattyú-kapacitás 12 700 TJ-ra nőhet, ami az első Cselekvési Tervben foglaltak 2,5-szerese. A becslések szerint ez 20 000 új hőszivattyús rendszert jelentene családi házakban. A decentralizált energiatermelés és a hőszivattyúk helyi potenciáljának kiaknázása érdekében érdemes a hőszivattyúkat napelemes tetőrendszerekkel kombinálni.

A Cselekvési Tervben szereplő megújuló erőforrások érdekes eleme a geotermikus energia. A 2010-es terv szerint 2013-ra már 390 TJ kapacitást kellett volna telepíteni ebből az erőforrásból az országban, és az évtized végére 696 TJ-t. De mivel a geotermikus energia hasznosítása nem nőtt az országban, a 2015-ös Cselekvési Terv legkorábban 2019-re tűz ki célt (75 TJ), és a következő évek növekedését 222 TJ-ra teszi.

A politikai klíma: Stabilitásra várva

Az elmúlt tíz év megújuló energiával kapcsolatos tapasztalatai igazolták, hogy korábbi ágazati miniszterek által hangoztatott közhelyek, miszerint a megújuló energiában nincs potenciál, koránt sem igazak. Több évnyi tagadás után az új Nemzeti Cselekvési Terv legalább utal rá, hogy az Ipari Minisztérium újra zöld utat adhat a megújulóknak. Ha a zöld energia potenciálját nem csak papíron akarjuk kiaknázni, hanem gyakorlatban is, újra politikailag stabil környezet kell ennek a progresszív ágazatnak. Csak így érhetjük el a helyi megújuló energia segítségével az energiaimporttól való függetlenséget, a változatos új munkahelyek teremtését, és a családok és vállalkozások szabadságát, hogy villamos energiát állítsanak elő.