Kérdések és válaszok

Hogyan biztosítja Németország, hogy a szegények is meg tudják fizetni az energiát?

Németország általánosságban véve úgy tudja megvédeni a szegényeket, hogy tisztességes megélhetést biztosító munkahelyeket teremt, ezért az az Energiewende egyik fő célja, hogy a német ipart felkészítse a jövő technológiáira. A villamos energia költsége az elmúlt évtizedben lassabban emelkedett a motorüzemanyag és a fűtőolaj költségénél, ami részben a megújulóknak köszönhető.

Az energiafordulat választ ad a kiszámíthatatlanul hullámzó energiaárakra, és nem vezet hosszú távon magasabb árakhoz. A hagyományos energia ára a várakozások szerint egyetlen irányba módosulhat: felfelé. 2000 óta a kőszén ára több mint kétszeresére nőtt, a földgázé pedig szinte megháromszorozódott.

A villamos energia ára ráadásul 2013-ban csak három százalékkal emelkedett, ami nem áll távol a németországi általános 2%-os inflációtól. 2014-ben pedig javarészt változatlanok maradtak az energiaárak az országban – még az inflációt sem követték. 2015-ben pedig valamivel alacsonyabbra is estek a 2014-es áraknál.

A megújuló energia költsége várhatóan tovább fog csökkenni, egyes technológiáké pedig beáll egy szintre. A fotovoltaikus energiatermelés költsége 2010 és 2015 között 50%-ot zuhant, és az amerikai Energiaügyi Minisztérium átlátható költségadatbázisa szerint a szárazföldi szélenergia már most hozzávetőleg egy szinten van a földgáz-, szén- és atomenergiával. Fraunhofer ISE napenergiai kutatóintézete becslése szerint a napenergia költsége az évtized végére hozzávetőleg azonos lesz a szénenergiáéval – még a felhős Németországban is.

Az energiaszegénység miatti aggodalom egyre nő, pedig a kifejezésre nincsen egyértelmű definíció. Az elmúlt években körülbelül 330 000 német háztartásban kapcsolták le az áramot ki nem egyenlített villanyszámla miatt, de a szolgáltatást általában napokon belül visszaállították.

Sajnos a villamos energia nélküli háztartások számáról szóló jelentések ritkán hasonlítják össze Németországot más országokkal. Németország valójában nagyon jól teljesít ezen a téren; az „energiaszegénységről” szóló összehasonlításokban Németország általában az uniós átlag fölött végez. Ennek egyik oka az lehet, hogy Németország a szegénység ellen is küzd, nem csak az energiaszegénység ellen; 2015-ben például bevezették az 8,5 eurós minimálbért.

Az alacsony jövedelmű háztartásoknak lehetőségük van energiaauditot kérni, hogy csökkenteni tudják fölösleges energiafogyasztásukat. Azt azonban érdemes észben tartani, hogy még az alacsony jövedelmű háztartások is bevételük kevesebb mint tíz százalékát költik energiára. Ezért kulcsfontosságú, hogy megfelelő szociális politikával, nyugdíjkonstrukciókkal és bérekkel nyújtsunk közvetlen megoldásokat a szegénységre. A tiszta energia hozzájárul a globális felmelegedés – a szegény országokat aránytalanul sújtó – hatásainak mérsékléséhez is. Németország elköteleződése a megújulók mellett tehát a szegény országoknak is segít.