Kérdések és válaszok

Mennyi villamosenergia-tárolási kapacitásra lesz szüksége Németországnak?

2015-ben Németország bemutatta, hogy képes energiaigényének 20%-át szélturbinákkal (13%) és napelemekkel (7%) kiváltani további energiatárolási szükséglet nélkül. A szükséges energiatárolási kapacitás azonban nem csak a megújuló energia mennyiségétől függ, hanem az időszakosan termelő szél- és napenergia részesedésétől rugalmatlan alapterhelési energiatermelés mellett. Az energiatárolás kérdése a várakozások szerint az évtized végéig nem válik fontossá.

Rövid távon Németországnak nincs szüksége nagy tárolási kapacitásra. A 2012 első felének energiatermelési statisztikái alapján Bernard Chabot energetikai szakértő úgy becsülte, (PDF) hogy a kombinált jövőbeli termelés (46 GW szélenergia és 52 GW napenergia, a jelenlegi célok szerint) általában nem érne el 55 GW fölötti csúcsot, vagyis ilyen szintű energiatermelési kapacitás mellett – amitől Németország már csak pár évre van – nem lenne szükség jelentős mennyiségű energia tárolására, mert szinte a teljes megtermelt villamos energiát elfogyasztanák.

A Fraunhofer ISE kutatói 2013-ban arra jutottak, hogy Németország még akkor is el tudná fogyasztani hullámzó szél- és napenergia termelésének 99%-át tárolás nélkül, ha körülbelül 62 GW szélenergia- és valamivel több mint 75 GW napenergia-kapacitás épülne ki – a jelenlegi mindenkor szükséges 20 GW mellett. A „mindenkor szükséges” azt a szintet jelöli, ami alá nem eshet Németország hagyományos erőműállományának teljesítménye. De ha a mindenkor szükséges szintet öt gigawattra csökkentik, akkor Németország akár 100 GW szélenergia- és 120 GW napenergia-kapacitást is telepíthet, és még mindig képes lesz az így termelt villamos energia 99%-át tárolás nélkül felhasználni.

A 40 és 80 gigawatt közé eső energiafogyasztási szinteken Németországnak még mindig majdnem 80 GW szabályozható kapacitásra lesz szüksége a fenti célok megvalósulása esetén is. Az a probléma, hogy a szabályozható kapacitás egyre nagyobb része lesz szinte mindig leszabályozva, ezért ezek a rendszerek nem lesznek jövedelmezőek. A kapacitás szerinti díjazás és a stratégiai tartalék létrehozása is felmerült megoldásként – de még tisztázatlan, milyen szakpolitika lesz ebből, és mik a részletek. 2015-ben a német kormány elutasította a kapacitáspiac gondolatát.

Mindemellett számos rugalmassági opciót dolgoznak ki, mint az energiaigényes vállalatok fogyasztói oldali szabályozása, a rugalmas biogáz-erőművek, az okos fogyasztói megoldások, az innovatív, energiából hőt termelő opciók, amelyek a szél- és napenergia többletét hasznosítják a távfűtési rendszerekben. Ezek a rugalmas lehetőségek az energiaszolgáltató cégek új piacát teremtik meg.